Őszintén? Magam sem tudom, hogy mit fogok itt produkálni. Csak abban vagyok egészen biztos, hogy bele fogok adni apait-anyait. Tudjátok, amióta eldöntöttem, hogy ténylegesen irodalommal akarok foglalkozni, jobban mondva magával az írással, akkor azt is elhatároztam, hogy mindenféle műfajban és stílusban ki fogom próbálni magam. Rengeteg olyan történet van a fejemben, ami abszolút nem illik a stílusomhoz, és jelentkezni is szeretnék a helyi színjátszó csoporthoz is, mint szövegíró. (Bár ez még csak gondolat, de nyáron szólok a tanárnőnek.)
Az, hogy kritikát akarok írni, csak egyet jelentett számomra: még kevesebb szabadidő. Oké, oké, nekem már eddig sem volt szabadidőm. De ez most nem fontos. Ha kell, kerítek rá időt. Szívesen véleményezem mások írását, attól függetlenül, hogy én sem tudok írni.
Az, hogy engem kérnek meg arra, hogy mondjak valamit az írásukról, azt a tudatot kelti bennem, hogy nem vagyok egy jelentéktelen emberke ebben a világban. Számítanak rám, számítanak a döntéseimre és a tanácsaimra is. Amióta iskolát váltottam, ezt a tényt sokkal erősebben éreztetik velem, ami felemelő érzés.
Igyekszem azt adni az embereknek, amire számítanak. Véleményeket akarok írni, segíteni azokat a bloggereket, akik elakadtak, vagy épp nem tudják, mi a hiba a történetükkel.
Eddig csak privátban véleményeztem a történeteket, akkor is sokkal rövidebben, mint ahogyan itt tervezem.
Segíteni akarok másokon, közben pedig én magam is fejlődök. Kettőt egy csapásra.
Több szempontok szerint építem fel a kritikát.
Fülszöveg, ami fontos egy új olvasó számára. Részletezem, hogy mennyire figyelemfelkeltő - legalábbis számomra -, s azt is, hogy milyen logikai bakikat véltem felfedezni benne. Ha a fülszöveg, meg maga a téma nem az én stílusom, vagy épp nem olvasok olyan témában, akkor megkérdezem azokat az ismerőseimet, akik jártasak az adott témában arról, hogy szerintük mennyire figyelemfelkeltő és sokatmondó az adott szöveg.
Prológus, ami ugyancsak lényeges részlet az adott történetben. Ez a rész mutatja meg, hogy az író tud-e írni, vagy sem. Itt ismerhetjük meg az írásstílusát, itt tudhatjuk meg, hogy mennyire volt alapos és előrelátó, mennyire tervezte meg a történetet.
Fejezetek. Elég hosszúak-e? A cselekmény mennyire fokozza az izgalmat, a helyzetek mennyire reálisak, a tartalom illik-e a témához, vagy sem? És persze a fogalmazás és a helyesírás. Milyen hibája van az írónak, mi az, amin változtatni kéne, mennyire drasztikus, vagy épp remek a helyesírása.
Karakterek. Itt ki szeretném emelni a két - esetenként több - főszereplőket. Miközben olvasom, jegyzetelek is, így le is írom, hogy az adott karakter mennyit fejlődött a részek során.
Azt hiszem, ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése